Fráter Erzsébet levele vőlegényéhez, Madách Imréhez
Csécsén, 1845. július első fele.
Forrón szeretett Imrém!
Jóságod oly rendkívüli, hogy ily igénytelen lény, mint én, nem képes viszonozni. Csak egy van, mivel talán elaltatlak, ez, kedvesem, szívem mélyéből jött szeretetem irányodban. Ez keblemből soha ki nem ég, úgy, ha téged boldogíthatlak, de akkor sem fog, ha ellenkező lenne, ha veszne egész lényemmel. Édes Imrém! Megbocsájtasz, ha egészen elrendezve minden holmim nem lesz, de hidd meg, hogy már megváltanám véremmel, csak neked semmi alkalmatlansággal ne lennék. Kedvesemnek jó éjt kívánva, maradok szerető
Erzsije.
-*-
Fráter Erzsébet (1826–1875). Apja bihari alispán. 1845-ben ment férjhez Madách Imréhez, a tőle közölt 33. sz. levél az esküvő előtti napokban íródott. Mialatt férje a szabadságharc leverése után Pesten raboskodott, Fráter Erzsébet könnyelmű életet élt – ezt a 91. sz. levélben kért számos divatcikk is megerősíteni látszik –, ezért Madách 1854-ben elvált tőle. Életét Nagyváradon fejezte be mindenkitől elhagyatva, a legsötétebb nyomorban.
-*-*-*-*-*-*-