Somlyó Zoltán - Füst Milánnak
[Kisalakú boríték, lila tintával címezve, ahogyan a levél is azzal íródott.]
Címzés:
Nagyságos
Dr Füst Milán Úrnak
a költônek
Budapest
XI. Budaörsi-út 18.
Sürgôs!
Express! [S. Z. kézírásával]
Expressz [címke, és:] Levélgyujtôszekrény útján adatott fel. [pecsét]
[A boríték hátoldalán:]
F: Somlyó Zoltán, Bpest, XI.
Kruspér-u. 7.
Édes Barátom, Milán,
Tizennyolcadik napja betegen fekszem s 1-2 nap múlva be kell feküdnöm a szeretetházba. Igen komoly kéréssel fordulok most Hozzád s remélem, teljesíted.
Patai József, a Múlt és Jövô szerkesztôje, még megbetegedésem elôtt megbízott azzal, hogy írnék néki Kosztolányi és a zsidóság címmel cikket. Ez a felszólítás elôttem is igen jogosnak tetszett, mert épp akkoriban hallottam sugdolózni bizonyos vádakról… Az én megbizatásom úgy szólt, hogy egészen tôlem függ, mit és hogy írok. Azt gondoltam, ha már bizonyos berkekben megindult a herce-hurcának igérkezô szóbeszéd, inkább én, a legjobb s a legmegértôbb barátok egyike legyek a Tónangebar!
A cikket megírtam. Ma már megkaptam a kefelevonatot is. De mégis most nyugtalanság fogott el. Mit tudhatom, jól írtam?e meg, amit megírtam, nem ártok?e ott, ahol egész lelkemmel használni akartam.
Kérlek szépen, gyere el még ma hozzám, olvasd el ezt a kefelevonatot s mondd meg, mehet?e ez? Teljesen a Te véleményedre bízom a cikk megjelenését.
És nagy öröm volna, ha kicsit itt lennél és beszélhetnék Veled. Hidd el.
Vár és ölel igaz barátod Somlyó Zoltán
Füst Milán - Somlyó Zoltánnak
1. [Névjegyen, borítékja nem található.]
Bpest, 1936, dec. 28, éjjel 1.kor
Kedves Zoltánom, éjjel tizenkettôkor hozták a leveledet. Azonnal elmentem volna Hozzád, de magam is betegen fekszem s minthogy holnap, kedden délelôtt orvosi látogatást várok, ha még felkászálódom is, nem lehetek ott délután elôtt. S ílyen sokáig nem akarlak váratni. Ezért kuldöm el a lányt Hozzád azzal a meleg kéréssel, kuldd el nekem a cikket, okvetlenul látni szeretném - s délután aztán vagy magam juttatom vissza Hozzád, vagy, ha mégse tudnék elmenni, visszaküldöm megjegyzéseimmel együtt. - Nagyon szeretnék különben beszélgetni Veled az állapotodról is, - Peterdi-Neubauertôl hallottam annyit, hogy valami ijedelemmel kerested fel ôt - s ez nagyon izgatott engem, de többet nem tudott, vagy nem is akart talán közölni, lévén titoktartásra kötelezve.
Ölellek addig is, míg nem találkozunk!
Milánod.
-*-*-*-*-*-*-
