Emlék a Kedveshez
Horváth Sándor
Nem lehetek - nem
Mert a közeledben
A fájdalom leszek
Megvérezlek akaratlan
És te is minden mozdulattal
Mi nem beszélhetünk szerelemről
Mert az nekünk a tűzvész álma
Nekünk nem lehet boldog ölelésünk
Ez büntetésünk örök ára -
Csak tudd, hogy létezem
Tudd, hogy közel voltam egyszer
Oly közel hozzád
Mint addig talán senki sem -
Majd séta közben, a fák alatt
Ha közelít az éjszaka
Emlékezz rám - mosolyogva:
Egyszer voltam...
És talán még lehettem is volna -
-*-*-*-*-*-*-
